Utolsó rúgások

Idén hosszúra nyúlik a vénasszonyok nyara, ami igazi ajándék. Emlékszem, tavaly ilyenkor már havazott is kicsit, most meg van vagy 25 fok.

Közben elértünk egy újabb ezrest, jövő nyáron már hármassal kezdődik az odométer.

A hátsó kerék után az első is elkezdett döglődni, hasonló tüneteket mutat, mint az. Mivel ugye az első fék a fontosabb, eléggé gáz, hogy nagyokat rángat a deformálódó perem miatt. Muszáj volt tehát újabb költségekbe vernem magunkat, nagy nehezen sikerült eljutni a boltba egy csodálatias fehér agyas első kerékért. Ha már ott voltunk, berendeltem egy U-lakat is. A libakergetőkkel mikor kint kell hagyni őket valahol, eléggé gáz volt már ez a kutyaláncos gagyilakatos megoldás. Elvi alapon ugye nem akartam erre költeni, de ugye az elvek azért vannak, hogy mörfi alapon előbb-utóbb megszegjük őket.

Olvasgattam ezekről az U-lakatokról és hát kiderült ugye, hogy ezek se bonthatatlanok enyhén szólva. 2-3 ezerért inkább ilyen placebó dolgok vannak, úgy voltam vele, hogy ha már költünk ilyenre, akkor egy normálisabbat kéne. Úgyhogy akciósan sikerült hozzájutni egy Kryptonite Keeper 12 LS típushoz. A 12 az a lakathurok anyagának átmérője, az LS meg hogy hosszított az U alak. Nos a hosszabb kengyel a feszítős próbálkozások szempontjából nem annyira jó, ellenben nem ritka, hogy két kecskét kell zárnunk, ahhoz meg még éppen csak elég ez is... A súlyáról annyit, hogy durván érezni a bringa emelésekor, van vagy két kiló! A biztonságról még annyit, hogy mint mindig ez is több összetevőből áll össze, az én listám a következő (nem fontossági sorrendben):

1. mindig nézd meg, mihez lakatolsz, ne az legyen a gyenge pont (pl. kresztábla fél kézzel kijön)
2. ne eldugott helyen parkolj, hanem szem előtt, elég feltűnő egy akkus flex, vagy egy erővágó, ha sokan látják
3. minél gagyibb legyen a bringa, ne legyen semmi rajta, ami mozdítható (gyorszáras kerék elfelejtve)
4. ha teheted, a gagyi bringával látványosan komolyabb bicajok mellé parkolj, vigyék másét, ez vérre megy...
5. azért ne a legnevetségesebb teszkólakattal zárj, picit kell rá költeni szerintem, nyersz vele egy kis időt, amatőrök ellen jól véd az is, amit én vettem

Az első tapasztalatok vegyesek voltak, szokni kell ezt a lakatbújtatást, valahogy sose arra áll, amerre kéne és valahogy nem szabványosak az oszlopok se, amihez hozzá lehetne kötni. De érdekes, hogy pár óra alatt kialakul az "U-lakatoló látásmód", mindenen azt nézed, ehhez hozzá lehetne-e zárni a bringát. :)

Mivel elképzelhető, hogy néha vonttal járok be, télen is használatban lehet a libakergetővel együtt. Rákoshegyen gyönyörű fedett bringatámaszok vannak, általában drága mézesmadzag bringákkal. :) Úgyhogy majd azok mellé leteszem, most már valamivel nyugodtabban.

27,003 E km

Ez a csúfság is megesett: egyrészt nem jutottam hozzá, hogy naplózzam időben a futásteljesítményt (olajcsere? :)), de még annyira álmos is voltam a konkrét szeptemberi reggelen, hogy simán lekéstem a pillanat. Ezért most retrospektív a poszt, augusztus végi a kép, azóta már újabb haccá km összejött.

Volt más is bringafronton, hó közben szétesett a kerék! A hátsó mondjuk eleve többet kap a mindennapi harcban, nem csoda, hogy ez adta meg magát először. Mókás volt a tünet: minden fordulatnál egy kalapálás.

Mondom biztos egy kis nyolcas keletkezett, majd kihúzzuk belőle, ha ráérünk. Nos hazafele már elég durván ütött, meg kell nézni. Fényképet nem csináltam, pedig jól nézett ki, a felni pereme elkezdett leválni. Úgy elvékonyodott a pár tízezer km után, hogy a 3,5 - 4 baros gumi elkezdte leválasztani. A mákom így utólag az volt, hogy jó irányban kezdett leválni, mert ha ez egy fékezéskor szembenéz a fékpofával az elég hangos lett volna...

Gyorsan soppoltam egy olcsóbb, de még értelmes minőségűnek tűnőt, és elég hamar fel lett téve. Azóta szolgál, reméljük hasonló időtartamig!

Ár - vizi - bicikli

No lassan lecseng szépen ez a tanév is, gyönyörűen megérkezett a kánikula is. Hálistennek idebenn kissé lelassultak a dolgok, így megfogyva bár, de törve nem, íme az újabb bejegyzés. Először is újabb jubilejum, 26E km. Lassan olajcsere szerintem! :)

Azóta már majdnem megint kétszáz bement...

Nemrég muszáj volt egy elég fájdalmas beruházást eszközölni, le lett cserélve végig a teljes hajtáslánc és - mielőtt szétrepülne egy megindulásnál - a monoblokk is. ha azt vesszük, hogy a nagy része megfutotta a 6-7 ezer kilómétert is, akkor annyira nem vészes a dolog. Ugyebár egy BKV - extrémsport bérlet több, mint egy tizes. Közben Zsófién is lefittyedtek a cuccok, szal oda is ugyanez a szokásos nagygenerál lesz. Balatonra nem lehet elmenni alig élő lánccal.

Aztán volt itt egy esemény, ami remélhetőleg nem lesz túl gyakori: árvíz a Dunán. Kb. annyira volt lehetőség a rohangászás  és házépítés meg kituggya miközben, hogy egy lyukas vasárnap kigurultunk megnézni. Egyúttal kipróbáltuk a nagyon király panoráma funkcióját az új telefonomnak. Ja igen arról is még adós vagyok egy teszttel.

Rákóczi - híd: innen nem is tűnik annyira durvának

Úgy gondoltuk, hogy két kevésbé frekventált hídról támadunk, kicsit kicselezzük a forgalmat. Hát az a helyzet, hogy olyan nagyon nem sikerült, mert ha a kocsik nem törnek az életünkre, akkor majd az elszabadult kutyoid/babakoccser/mamzi hármas keseríti meg az utat. Ja és valami zombisodás folyik: az emberek úgy néznek ki, mintha valami felső akarat alapján mozdulnának, és nem a szokásos racionalitásnak engedelmeskednének. vagy csak simán véletlenszerűen. :)

Aztán ha már megnéztük, hogy nincs is alsó rakpart, körbementünk a Hungáriás kerékpárúton a Stadionig. Nem is volt semmi extra egész a Ligetig. Mint kiderült, az árvíz miatt a nagy sportemberek a maratoni futásukat nem a rakparton csinálták, hanem a Városligetben. De valami egész elképesztő megszállás volt, gyakorlatilag az egészet meg kellett kerülni, közben már epét hánytam és néhány nagyonsportos futót aki úgy mozgott, mint a muslicák, majdnem letalpaltam a stoplival. Gondolom otromba fajankó vagyok, aki nem tiszteli más szórakozását, csak már úgy várom 34 év után, hogy az én szórakozásom tisztelje valaki. Na mindegy.

Szal irány az Árpád-híd és a Margitsziget. Margit tó. Vagy mi. :)

Nyuszi feje csöppet megNYÚLt, de a vigyor még mindig tart!

Közben megnéztük, hogy mi lenne, ha még mindig diák lennék, és a Óbudai-szigeten dolgoznék borítékokat bontogatva. Nos, a borítékok és én is vizes lennék.

Ez a kárdó asszem most fertőtleníthet egy csöppet. :) Ja balra hátul az épület, amiben dolgoztam 1x.

Nos jön a nyár, az uccsó két hét töltjük, utána ezerrel építkezés befejez, meg sok-sok kerti munka. Ja és egy kis Balaton is lesz. :)

25E

25E!

 Azért így tavasszal bringázni is sokkal több kedve van az embernek, mint mikor még tomboltak a mínuszok. Napokban megvolt a nagygenerál is, új alkatrészek kerültek fel az előzőek helyett. A boltban a nő majd' hanyatt esett, mikor mondom neki, hogy  a szerinte ildomos 1K helyett a lánc (és a többi cumó is) bizony 6700km-t élt, mielőtt beadta volna a törülközőt... 

Nyuszi természetes közegében

road to... dolgozni

Amúgy a hét vége alatt teljesen kizöldült minden, rá se lehet ismerni a fákra meg a sok zöldségre. Ja és kakukk is volt már, ami egyértelműen  jelzi: jó idő van!
Ma csak ennyi, mivel azért rendesen hétfő volt...

Terasztuning

Az építkezésről nem nagyon szoktam blogolni, konkrétan most se arról fogok. Hanem az egyik legkellemesebb folyományáról, miszerint hogy lett egy jó kis teraszunk. A kertes ház legjobb része a jó levegőn kívül ugye a szabadban főzés és beszélgetve kajálás egy sör mellett. A hangulat.

Valahogy úgy álltunk eddig, hogy nem nagyon akaródzott költeni úgynevezett kerti bútorra. A szokásos fehér műanyag kitörik-a-lába székből nem kértünk, a többi meg zsebtájon fájt volna. Meg amire már annyira kell vigyázni, azzal csak a gond van. Eszement dolgok vannak amúgy: egy normális kerti szett, amire rá lehet ültetni 4-5-6 embert, az konkrétan egy százast kóstál.

Nekem ezt nem vette be a gyomrom, meg ennél igénytelenebb is vagyok szerencsére. És még nagyobb szerencse, hogy a család többi fele is. Meg is született a nagy ötlet: ipari megoldás kell ide, sörpad!

Na a napokban akciós lett az egyik népszerű barkácsáruházban. Aztán kicsit jobban utána nézve kiderült, hogy ugye ha az egyik akciózik, akkor a másik is. Körülnéztem a neten, máshol mennyik ezek és az jött ki, hogy nagyon durván pont annyi mindenhol. 19E. Az se kevés, de végül is még mindig barátságosabb. Aztán megnéztem azt is, hogy ebből akkor csak egy féle van é e? És nem! a szokásos cucc úgy van, hogy kerek két méteres az asztal és a padok hossza, és fél méter széles csak az asztal. A már említett barkácsáruházban viszont volt deluxe változat is. 220 a hossza, és hetven centi az asztallap szélessége. Azért erre már több tányér, meg sör fér! :) Mondjuk 26E baksisba kerül. Meghánytuk és vetettük, aztán arra jutottunk, hogy jó lesz ez.

az nem az én szörpöm...

Jó lett. :) Mondjuk fater fiesztájába betenni az nem kis origami volt. Fontos infóhoz jutottunk: a 2006-os Ford Fiesta belső hossza szélvédőtől szélvédőig 225 centi :)). Csöppet neccesen fért be, de nagy nehezen sikerült.

Otthon felállítva és tesztelve arra jutottam, hogy annyira nem is nagy ez a terasz, pont kényelmesen elfér a készlet emberestől. 

Műszakilag, akit érdekelne:

nemjön a pincér

- a padok (2db) és az asztal is összecsukható, biztosított helyzetű lábakkal érkezik

- a lapok anyaga fenyő, kb 2,5 - 3 centi vastag táblásított, csomópótolt

- le van lakkozva, átlátszó (állítólag) UV védős lakkal

- az asztal 150, a padok egyenként 400kg névleges teherbírásúak. (utóbbi gyanús, hogy nincs annyi)

- szerintem hat embernek kényelmes ez így, két pótszékkel a két végén 8 is gond nélkül elhelyezhető (a padok ha el is bírnak 4 embert, szerintem olyan ruszkimetrós a fíling...)

a hólapát még kint...

Ha már van sörpad, akkor lesz sör, akkor meg ugye kell a munkavédelem is. Úgyhogy muszáj korlátot csinálnom a teraszra. Na jó annyira még nem láttam volna időszerűnek, de a kedves hatóság megüzente mintegy jóakarólag, hogy ha kell a használatbavételi, akkor nekik meg a korlát. Úgyhogy a napokban a flex és a leolvadó elektróda szaga lengte be a terasz környékét.

kilátás észak felé

Egyelőre csak a nagyját csinálom meg, van korlát könyökölni, meg nem leesni, meg örül a hatóság tőle. Később lesznek még léctartók szögvasból, meg a lépcsőknél is további korlát. Közben már figyelni kell, hol akciós a hetven centi környéki gyalult kerítésléc. Aztán már csak  muskátli hiányzik, és ilyen gyalult, csiszolt, lakkozott fakönyökló a tetejébe. Szép lesz. Majd.