No lassan lecseng szépen ez a tanév is, gyönyörűen megérkezett a kánikula is. Hálistennek idebenn kissé lelassultak a dolgok, így megfogyva bár, de törve nem, íme az újabb bejegyzés. Először is újabb jubilejum, 26E km. Lassan olajcsere szerintem! :)
Azóta már majdnem megint kétszáz bement... |
Nemrég muszáj volt egy elég fájdalmas beruházást eszközölni, le lett cserélve végig a teljes hajtáslánc és - mielőtt szétrepülne egy megindulásnál - a monoblokk is. ha azt vesszük, hogy a nagy része megfutotta a 6-7 ezer kilómétert is, akkor annyira nem vészes a dolog. Ugyebár egy BKV - extrémsport bérlet több, mint egy tizes. Közben Zsófién is lefittyedtek a cuccok, szal oda is ugyanez a szokásos nagygenerál lesz. Balatonra nem lehet elmenni alig élő lánccal.
Aztán volt itt egy esemény, ami remélhetőleg nem lesz túl gyakori: árvíz a Dunán. Kb. annyira volt lehetőség a rohangászás és házépítés meg kituggya miközben, hogy egy lyukas vasárnap kigurultunk megnézni. Egyúttal kipróbáltuk a nagyon király panoráma funkcióját az új telefonomnak. Ja igen arról is még adós vagyok egy teszttel.
Rákóczi - híd: innen nem is tűnik annyira durvának |
Úgy gondoltuk, hogy két kevésbé frekventált hídról támadunk, kicsit kicselezzük a forgalmat. Hát az a helyzet, hogy olyan nagyon nem sikerült, mert ha a kocsik nem törnek az életünkre, akkor majd az elszabadult kutyoid/babakoccser/mamzi hármas keseríti meg az utat. Ja és valami zombisodás folyik: az emberek úgy néznek ki, mintha valami felső akarat alapján mozdulnának, és nem a szokásos racionalitásnak engedelmeskednének. vagy csak simán véletlenszerűen. :)
Aztán ha már megnéztük, hogy nincs is alsó rakpart, körbementünk a Hungáriás kerékpárúton a Stadionig. Nem is volt semmi extra egész a Ligetig. Mint kiderült, az árvíz miatt a nagy sportemberek a maratoni futásukat nem a rakparton csinálták, hanem a Városligetben. De valami egész elképesztő megszállás volt, gyakorlatilag az egészet meg kellett kerülni, közben már epét hánytam és néhány nagyonsportos futót aki úgy mozgott, mint a muslicák, majdnem letalpaltam a stoplival. Gondolom otromba fajankó vagyok, aki nem tiszteli más szórakozását, csak már úgy várom 34 év után, hogy az én szórakozásom tisztelje valaki. Na mindegy.
Szal irány az Árpád-híd és a Margitsziget. Margit tó. Vagy mi. :)
Nyuszi feje csöppet megNYÚLt, de a vigyor még mindig tart! |
Közben megnéztük, hogy mi lenne, ha még mindig diák lennék, és a Óbudai-szigeten dolgoznék borítékokat bontogatva. Nos, a borítékok és én is vizes lennék.
Ez a kárdó asszem most fertőtleníthet egy csöppet. :) Ja balra hátul az épület, amiben dolgoztam 1x. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése